Szilárd azonnal hozzám lépett, én pedig a karjába zuhantam. A barátai furán kezdtek bámulni. Biztos remekül festettem egy könyvel a kezemben Szilárdba kapaszkodva.
- Mi történt?
- Az előbb szakítottunk - nyögtem ki eltávolodva tőle, az arcomat kezdtem törölni. A barátai idegesen ácsorogtak körülötte. - Bocsi, meg zavartam valamit. Azt hiszem haza megyek - suttogtam. Igen anya kell nekem. Azonban Szilárd megragadta a karomat.
- Haza viszlek. Bocsi srácok máskorra rakjuk át a programot.
- Ne, már! - akadt ki a vörös hajú lány. - Szilárd ez nem a te dolgod. Sajnálom, ami veled történt. De most már szállj le a pasimról - mondta jegesen. Azonnal elgedtem Szilárdot, aki metszőn pillanatot a lányra.
- Egy éve szakítottunk, Mel. Ezt ne felejtsd el! Gyere - húzott magával a kocsijához, azonban Mel gyülölködve meredt utánam. Amolyan meg halsz nézéssel.
Beszáltam Szilárd mellé a kocsiba, mielőtt elinditótta a kocsit rám nézett.
- Meséld el mi történt.
- Ármin szakított velem.
Szilárd rám nézett. - De ennek semmi értelme. Szeret téged.
- Lúzernek tart - motyogom kinézve a kocsi ablakán. - Mint mindenki.
- Én nem tartalak annak. Dinkának igen, de nem Lúzernek.
- Ennek most örülnöm kéne? - kérdeztem kérdőn félre billent fejjel. Szilárd halványan elmosolyodott.
- Ha én mondom igen - kacsintott rám. Most már értettem, hogy Aliz miért szeretet bele. Volt humora, és egy női könytől sem riadt vissza. - Mellesleg miattad kihagytam a robotpárbajt.
- Ez valami rossz vicc? - kérdeztem nevetve. - Imádom a filmet.
- Tényleg?
- Aha. Meg is van. Ha volna kedved hozzá megnézhetnénk együtt - mondtam vállat vonva. Nem akartam, hogy félre értse, de volt benne valami, amitől jobban éreztem magam. Szilárd olyan ember volt, aki mellett nem kellett megjátszanom magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése