Anyával való veszekedés után egy héttel suli után hazafelé sétáltam, fagyos volt köztünk a hangulat, megtudtam érteni őt. Sose hazudtam neki. De apát sem akartam elveszíteni, mostanában nem igen keres, csak smst írt, hátha az anyának nem tűnik fel.
Mint mindig, most is elmentem a kis ABC-k mellett. Hirtelen ötlettel vezérelve bementem. Végignéztem néhány sort, mikor megpillantottam Ármint, aki a sorokat fürkészte. Azóta nem láttam, mióta a háztetőnkön megakartam csókolni. El szégyelltem magam, mindig mellé nyúlok.
Ahogy ezen agyaltam annyit vettem észre, hogy Ármin már mellettem ácsorgott.
- Szia - szólalt meg. Zavartan rá néztem, fogalmam sincs mit is mondhatnék neki. - Rég nem találkoztunk. Milyen a Carolina?
- Igen - vágtam rá. - Elmegy. Olyan, mint a régi sulim.
Valamiért ezek után véget ért a beszélgetésünk. Nem maradt több mondani valónk egymásnak. Zavarba jöttem.
- Azt hiszem ideje haza mennem.
- Várj, Bogi - tartott vissza Ármin. - Meghívhatlak valamire?
- Valamire?
Vállát vont. - Lehet ez vacsora is.
Ármin randira akar hívni? Kezdtem volna beszélni, és előre hajoltam, hogy megérintsem a kezét, mikor Ármin lehajolt és egyszerűen megcsókolt.
Haja cirogatta az arcomat. Nem vettem levegőt, amíg tartott. Féltem, hogy ezt csak álmodom.
Aztán vége lett. Egy darabig pislogtam, majd felpillantotam rá, ő bele nézett mélyen a szemembe.
Még mindig döbbent voltam.
- Ez jól esett - nyögtem ki zavartan.
Ez jól esett? Tényleg ez jött ki a számon? Pánikolva rohantam ki az üzletből.
Fogalmam sem volt, hogy hova megyek, átvágtam az úttesten, és csak rohantam. Míg bele nem ütköztem Kingába.
- Mi a fene bajod van? - ripakodott rám, majd megenyhült az arcomat látva. - Sápadt vagy, történt valami? Mi a baj?
- Azt hiszem....hiszem...
- Nyögd már ki!
- Megcsókoltak - hebegtem.
- És ugyan ki csókol meg téged?
- Hát Ármin...
- Ármin az a menő srác motororral és bőrdzsekivel? - kérdezte hitetlenkedve.
- Igen.
- Te megszerezted a menő Ármint? Úristen! - kiáltotta Kinga nevetve. - Kiara ki lesz akadva.
- Hirtelen történt minden. Csak álltam ott....várjunk csak miért nem vagy most gonosz?
Kinga továbbra is kacagott a hasát fogva. - Atyám! Ilyen nincs, te a lúzerek lúzere kifogja a menő srácot, akire a méhkirálynő is feni a fogát. Gyere igyunk valamit - ragadott karon. - Végtére is jóban kell lennünk, ha a szüleink összeházasodnak.
Elnevettem magam. - Oké, utána haza megyek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése